A példaképem – Nick Vujicic

Nick Vujicic

Nick Vujicic neve ismerős lehet számodra. Ő az a szerb férfi aki kezek és lábak nélkül született. Nick megmutatta, hogy fogyatékkal is lehet teljes életet élni, és nem szabad sohasem feladni.

Kattints a lejátszás gombra és nézd meg ezt a rövid üzenetet:

 

 

Gyermekkorában sokan csúfolták és 10 éves korában öngyilkos akart lenni. A tragédia nem következett be, így emberek milliói tekintenek rá hősként, többek között én is. 17 éves korában kezdett el prédikációkat tartani, mára rengetegen vesznek részt előadásain és olvassák könyveit.

Életének célja az lett, hogy meséljen embertársainak Isten szeretetéről, és megerősítse őket abban, hogyan valósítsák meg álmaikat.

nick-gyermeke

Ma boldog családban él gyermekével és feleségével.

Idézetek Nick-től:

“Én dönthetek. Te dönthetsz. Úgy is dönthetünk, hogy kitartunk a csalódásaink és a hibáink mellett. Dönthetünk úgy, hogy keserűek, dühösek vagy szomorúak maradunk. Vagy amikor nehézségekkel és bántó emberekkel kerülünk szembe, dönthetünk úgy is, hogy tanulunk a tapasztalatainkból, és továbblépünk, és vállaljuk a felelősséget a saját boldogulásunkért.”

“A pesszimizmus és a negatív hozzáállás csak arra garancia, hogy soha ne tudj felülkerekedni a körülményeken.”

“Bármennyire is kétségbeejtőnek tűnik az életed, van remény! Amennyire pocsék körülmények között vagy, annyival jobb napok várnak rád. Nem számít, mennyire borzalmasnak tűnik a helyzeted, képes vagy fölé emelkedni. Ha csak sóvárogsz a változás után, azzal nem változtatsz meg semmit. Ha viszont úgy döntesz, hogy most rögtön a cselekvés mezejére lépsz, azzal megváltoztatsz mindent!”

“Ne hagyd, hogy a félelmed visszatartson az álmaid megvalósításától. Tekints úgy a félelmedre, mint valami füstérzékelőre. Figyelj oda rá, ha megszólal, nézz körül, hogy valós veszély fenyeget-e, vagy csak megszólalt a riasztó. Ha nincs igazi vészhelyzet, felejtsd el a félelmed és éld tovább az életed.”

Miért ő a példaképem?

Mert megmutatta, hogy a korlátaim ellenére elérhetem az álmaimat, ha elég kitartó vagyok. Rendkívüli hozzáállás az, ahogy Nick éli az életét. Még egy dolog, ami igazán fontos számomra az üzenetei közül: ha nehéz, akkor se add fel! A kudarcok segítenek, felkészítenek, előrevisznek, ha hajlandó vagyok tanulni belőlük! Nickhez hasonlóan, én is fontosnak tartom a kisfilmben elhangzott gondolatát: “ösztönözni az embereket, hogy váljanak azzá, amik lehetnek”. Közeleg a nap, amikor személyesen is találkozhatok Nickkel. Pécs 2013.04.20. – Gyere te is – jegyrendelés >>

Nick weboldala:

http://www.lifewithoutlimbs.org/

Magyarul megjelent könyvek:
Nick Vujicic – Élet korlátok nélkül (Ezt már olvastam, neked is javaslom)

Nick Vujicic – Megállíthatatlan (Ezt pedig nem sokára olvasom)

http://www.libri.hu/szerzok/nick_vujicic.html

Oszd meg, ha hasznosnak találod:

Csak csörgeted a láncaidat, vagy meg is szabadulsz tőlük? Avagy mit csinálsz a célod gyilkosaival?

“Mi az Ön célja az életben? Hol szeretne lenni egy-, öt-, illetve tíz év múlva?”
Gyakorló coachként eljutottam oda, hogy szinte minden új találkozáskor felteszem az előbbi két kérdést.
Tudjátok, sokan meglepődnek ezeken, és kerülik a témát…
Sebaj, megyünk tovább, hogy egy idő után maga a partnerem hozza szóba a fentieket és magától kezdjen el beszélni a céljairól, vagy éppen a célok hiányáról…

Te jó vagy, mert vannak céljaid!?
Legyünk pozitívak és ezért ma arról írok, hogy tegyük fel, te tudod a céljaidat és el is indultál a megvalósításuk útján.
Naponta teszed meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek közelebb visznek hozzájuk.
De mi van a láncaiddal? Azokkal a láncokkal, amelyek a célod, vagy éppen a céljaid elérésében akadályoznak. Csörgeted ezeket, esetleg meg akarsz szabadulni tőlük, vagy tényleg le is tudod vetni?
Tovább megyek: mi van akkor, ha némelyik láncod aranyozott, vagy éppen színaranyból van?

Mire gondolok?
Engedd meg, hogy egy személyes példával illusztráljam:
Az én fő célom, az hogy kiváló-, és keresett coach legyek és coachingból éljek meg.
Igen ám, de ez mellé már nehezen fér be az, hogy az eddigi fő csapás a projektépítés, a marketing tanácsadás és kivitelezés is a napjaim szerves részét képezzék.
Arról nem is beszélve, hogy valódi célgyilkos a sok szöszmötölés azokkal a dolgokkal, amelyek nem visznek közelebb a célomhoz.

Az egyik legjobb kérdés
Néhány hete először tettem fel az alábbi kérdést, hogy aztán azóta már naponta megkérdezzem önmagamtól egy-egy döntés kapcsán:
Ha igent mondok valamire, (egy-egy döntési helyzetben) az közelebb visz a célomhoz?
Vagy ha van három-, vagy több választási lehetőségem, akkor melyik az, amelyik leginkább a céljaim elérését szolgálja?

Mi a lánc?
A címben láncokról beszéltem, sőt később az aranylánc is szóba került.
Maradva a marketinges, projektépítős példámnál; elmondom, hogy voltak olyan állandó megrendelőim, akik jól megfizették a munkámat, viszont rengeteg időm ment el a megvalósítással.
Feltettem a kérdést: ha továbbra is bedarálnak ezek a feladatok, akkor azzal én közelebb kerülök a coachsággal kapcsolatos célomhoz, vagy éppen távolodok.
Ha már felteszel magadnak hasonló kérdést, elmondhatod, hogy csörgeted a láncaidat.
Lánc az a meglévő dolog, vagy döntés, ami nem visz közelebb a célodhoz.
Aranylánc az, amelyik nem visz közelebb a célodhoz de legalább jól keresel vele, vagy a kényelmedet szolgálja.

Ha már megkérdezted magad, hogy ez vagy az közelebb visz-e a célodhoz és tudtál úgy dönteni, hogy azt az utat választottad, amelyik a célod elérését elősegítette, nos, akkor szabadultál meg egy-egy lánctól!
Volt már ilyen az életedben?

Hol hagyod a láncaidat?
Azt mondják, hogy döntést meghozni egy dolog, s a döntésünkhöz tartani magunkat egy másik dolog.
Ha leráztad a láncaidat, akkor vajon megtudsz maradni ebben az állapotban? Vagy egy-egy akadály láttán megtorpansz visszavágysz a komfort zónádba, mit Izrael népe a fáraó uralma alá, az egyiptomi kivonulást követően, az első komolyabb megpróbáltatás után?
Vagy előfordult, hogy egy láncot levetettél, “csak azért”, hogy aztán másik kettőt vegyél a nyakadba egy-egy döntéseddel?
Te döntesz. A te életed, a te felelősséged.

Irigyled Erikát?
Erika negyvenes éveinek közepét tapossa.
Gazdagság és kényelem veszi körül. Még csak dolgozni sem kell járnia. A két gyerek már kirepült, szinte csak szabadidőből áll az élete.
A minap eszébe jutott egy gyerekkori álma: ruhákat fog tervezni.
Miután a pénz nem akadály, beiratkozott egy méregdrága tanfolyamra. Vidékről kell bejárni heti kétszer Budapestre, oda vissza bő két óra az utazás, tömegközlekedéssel.
Korán kell kelni ahhoz, hogy időben beérjen.
Erikának eddig soha nem kellett korán kelnie…
Autóval is mehetne, úgy húsz perc alatt bent lenne a sulinál. Van is jogosítványa, meg egy kis autója.
Erika soha nem vezetett még Pesten, mindig csak utas, a férje kényelmes, nagy Audijában…
Erikának nehezére esik a korán kelés és nem akar órákat venni egy oktatótól, aki megtanítaná a Pesti forgalomban vezetni.
Erika mindössze háromszor ment el a képzésre, aztán feladta.
Nem volt ereje megszabadulni a kényelmet jelentő aranyláncától. Továbbá nem volt ereje lerázni magáról a kényelmetlen, a vezetéstől való félelmét jelképező rozsdás láncát sem.
Erika ma csalódott, az amúgy sem túl magas önértékelése a béka feneke alatt.
Azt mondja: “Lám még arra sem vagyok képes, hogy egy gyerekkori álmom megvalósításában elinduljak.

Ugye a te történeted, vagy történeteid ettől sokkal szebbek?

    • Leírod ezeket?
    • Mellé írod, hogy mit kezdesz velük?
    • És ha döntöttél, tartod magad az elhatározásodhoz?

Miközben ezeket a sorokat olvasod a fejedben már készül a céljaid megvalósításában akadályt jelentő láncok leltára?

 

Jó gondolatokat és eredményes láncmentesítést kívánok neked!
A célgyilkos dolgokat ezzel együtt zárd rácsok mögé! Életfogytiglant nekik!

 

 

 

 

Szőke Tamás
okl. business- és art coach
www.gondolatindito.hu

Mi tehetsz, ha elborítanak a nyomasztó feladatok?

Ismered azt az érzést, amikor hegyekben állnak a feladatok az életedben és egyre nyomasztóbbá válik, hogy ez az állapot egyre csak rosszabb lesz?

Szeretnél végre megszabadulni a rengeteg teendő nyomasztó érzésétől és végre nyugodtabban élni?

Folyamatos döntéseket kell hoznod a nap minden percében. Lehet, hogy nem szeretsz döntéseket hozni, de az élet ezzel jár. Ráadásul vállalnod kell a felelősséget a saját döntéseidért, nem másra mutogatni, főleg, ha változást szeretnél az életedben. Gondolkodtál már azon, hogy mi az, amit megteszel és mi az, amit nem?

Neked mi a legfontosabb?

Ha bölcsebben szeretnéd felhasználni a rendelkezésre álló időt, akkor elkerülhetetlen, hogy átértékeld a dolgaid. Nem tehetsz mást, választanod kell, hogy mi az igazán fontos számodra. Neked mi van az első helyen?

Mi a véleménye erről Zoránnak? Kapcsold be a hangfalat és hallgasd meg:

 

Szeretnél egyszerűsíteni az életeden?

    • Adj elsőbbséget a fontosabb dolgoknak!
    • Gondold végig, hogy mi az, amit nem kell megtenned – írd meg a saját “nem kell megtennem” listád!

 

Kérlek szánj időt erre a fontos kérdésre, mert ez az egyetlen kérdés nagyot képes változtatni az életeden:

Melyek a legfontosabb dolgok az életedben?

 

Te hogy egyszerűsíted le az életed?

Mondd el a véleményed >>

 

Oszd meg, ha hasznosnak találod:

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott.

Bronnie Ware ausztrál nővér több évig dolgozott palliatív ellátást – a már nem gyógyítható betegek szenvedéseinek megkönnyítését – nyújtó intézetben, és főleg olyan betegekkel került kapcsolatba, akiknek már csak néhány hetük volt hátra. A nővér blogban írta le tapasztalatait, ami most könyv formájában – The Top Five Regrets of the Dying (Az öt leggyakoribb dolog, amit a haldoklók megbánnak) – is megjelenik. Úgy véli, mások is tanulhatnak ezekből az életvégi bölcsességekből, mert bámulatos az a tisztánlátás, ami a haldokló betegeknél tapasztalható. Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hangzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja.

“Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem.”
Ez volt a leggyakoribb megbánás. Amikor az emberek visszatekintenek életükre, a fontosabb állomásokra, rájönnek, még álmaik felét sem sikerült valóra váltaniuk. A legtöbb embernek abban a tudatban kell búcsúznia a földi léttől, hogy a be nem teljesült álmokért egyszerűen ők maguk okolhatók, mert nem harcoltak értük kitartóan.

“Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.”
Valamennyi férfi beteg szájából elhangzott ez a mondat. A napi hajtás miatt nem maradt elég idő sem a gyerekekre, sem a feleségre. A legszomorúbb – az ápolónő szerint –, hogy női betegektől is hallott ilyet, pedig idősebb generációról lévén szó, ők még nemigen voltak családfenntartók.

“Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet.”
Sok ember azért fojtja vissza érzelmeit, mert így könnyebb megőrizni a békességet. Az eredmény azonban közel sem vigasztaló, óvatos viselkedésükkel középszerűek maradtak, nem teljesedtek ki, nem váltak olyanná, amire igazából képesek lettek volna. Sőt, az sem kizárt, hogy számos betegséget a keserűség és a bosszankodás váltott ki.

“Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal.”
Szintén valamennyi haldokló említést tett erről. Úgy tűnik, a baráti kapcsolatok is reálisabban ítéltetnek meg egy életvégi számvetésnél: a betegek elmúlt életükre visszatekintve rájöttek, a baráti kapcsolatainkra is nagyobb figyelmet kellett volna fordítaniuk.

“Bárcsak boldogabb lettem volna.”
Sokan halálukig nem jöttek rá, hogy a boldogság megélése saját döntésük is. Szokásokat, magukkal hozott mintákat követtek, miközben élhettek volna kicsapongóbb életet is. Noha az előbbi kényelmesebbnek tűnhet, többet kapunk mi magunk is, ha több teret engedünk a lazaságnak, a felhőtlen nevetésnek. (HVG)

Forrás

 

Te mit bánnál meg?

Mondd el a véleményed >>

 

 Oszd meg, ha hasznosnak találod:

Pin It on Pinterest